A Maros és mellékvizei

Vitos Mózes:

Adatok csíkmegye leírásához  és történetéhez

Csíkmegyei Fűzetek, 1894, Csíkszereda

A Maros folyó Qsikmegye gyergyói részén az Olttal ellenkező irányban, ugyancsak a Fekete-Rez nevü hegység nyugati
szakaszán a, Marostető, Marosfő nevű rész kelet-délnek hajló oldalán, — a Gréczes hegyláncz — Csik-Szttamáshoz tartozó határrészében kis forrásokból ered, hol Meszes vagy Tikmonypataknak is hívják. A Maros Gy.-Vasláb községtől délre jó kis messziségben, a Csik-Szentdomokosról Gyergyó-Szentmiklósra vezető ország- (állami) uton át előbb északnyugatra folyik, majd Gy.-Tekerőpatak és Kilyénfalva községek területein át Gyergyó-Ujfaluig délirányt vesz. A Maros Gyergyó-Ujfalunál, eredétől alig félórát meghaladó 15 kilométernyi futása után sok patakkal gazdagodva már tutajozható. Gyergyó-Ujfalutól északra Csomafalva és Újfalu községek szántóin és rétségein keresztül folyton növekedve Remete község keleti része mellett hosszán vonulva Várhegynek tart. Innen Csikmegye és egyúttal a gyergyói medencze nyugati határpontja felé irányuló folyásában a gyergyói sikság összes vizeit, mintegy 55 kisebb-nagyobb patakot magába szedve, erőtől duzzogó és méltósággal teljes alakot ölt s Gyergyó-Salamáson alul méltóságában még folyton öregbedve Oláh-Topliczánál elhagyja Gyergyót s ezzel Csikmegye kicsinyke körét s megkezdi a nyíltabb kitáruló téren fejedelmi világutját.

Még ezideig a Maros volt a Gyergyóiaknak legfőbb kereskedelmi útvonala, melyen évek hosszú során át igen sok épület-, tűzifát és deszkát szállítottak ki azon vidékekre, melyeken ugy szólva nincsen, vagy csak kevés fa van.

Nincs földrészünkön folyam, mely ily gyors kifejlődést, nagyságot és önállóságot tudna felmutatni, s mely oly gyors és rövid futás után, röktön földmivelésre alkalmas, meglepően szép, 2 mértföld széles és 2 mrtfd hosszú térre rohanna alá. A gyergyói szép medencze szintén egyik csodás képződése a földtani átalakulásoknak, mikről azonban alább szólunk.

A Marosnak Gyergyót érintő folyamhossza csak 5 és l/a mértföldet tesz ki.

A Maros folyamterületét, mely a 38negyzet kilométernyi s a tengerszint fölött 709.104 méter közép magasságban fekvő gyergyói térségen át a Maros-Tordamegye szélén fekvő Topliczánál. Csikmegyét elhagyja, Lenk 424 négyzet mérföldre teszi. Erdélyben, mely területből a Székelyföldre 80 négyzet mértföld esik 274 faluval. Miből Gyergyóra esik körülbelül 5 mérföld. A Maros medrének szélessége Szász-Régen mellett 35, Maros-Ujvár mellett 50 öl, Erdély nyugati szélénél 60—70 öl.

Gyergyó területén 1-től 20 ölig váltakozva növekedik. A Maros vizének a folyam hosszának közepetáján legkisebb mélysége 2*3 láb, legnagyobb 10—12. Esése mértföldenként Alfalutól Topliczáig (Gyergyóban 5 mérföld) 33.6. A Marosnak, mint a Duna főfolyemterületivel szemben, második főfolyamterületnek térségei közül bizonyára egyik legszebb és tágasabb térségét alkotja a Maros mentén a gyergyói térség, mely az erdőségek folyamatban lévő letarolása által mindinkább nyer és növekszik éghajlati szelídségében és termékenységében.

A Maros folyó elnevezésének eredetéről kevés bizonyosat tudunk

A Maros szó elnevezés eredetét, mint az Oltét, szintén alig tudjuk meghatározni.
A magyar nyelven Maros néven irt folyó a különféle szerzőknél, különféle alakban irva fordult elő ; igy a latin Íróknál és pedig Herodot és Tacitusnál Marus, Marusi folyó a Quadoknál, Pliniusnál Moros, Strábonál Marisos,
Istvánfinál Marysus, némelyeknél Meriscus, Jornandesnél Marisia; a németeknél Marosch és Márisch ; némelyek e szónak eredetét a Moráz szláv szótól származtatják, mely hideget jelent és azt akarják vele jelenteni és mondani,
hogy a Maros a Kárpátok fagyos oldalából eredő folyó (L. Benkő Jos. Transzilvániáját I. rész 63. 1.). Lehetne a mar igétől és os képzőből igy: maros származtatni, mely gyorsan növekedő futásában partjait marja, vágja, élesen mossa, megfelelve a latin morsus harapást, marást jelentő, vagy a morosus, szeszélyes, duzzogó, önfejű, vagy a morose szeszélyesen rohanó szavaknak (Lásd Pliniusnál.) De lehetne leszármaztatni a latin Maré tengert, vizet jelentő szótól, a mennyiben az itt összegyülemlett víz levezetésére emlékeztet s még inkább Mars-tól a rómaiak nemzeti istenétől, hadisten; Hadur-tól nemzett harczias vitéz nép számára alkotott folyónak ós pogány eleink vagy még a rómaik ál-al így nevezett nevéről. Mert alig szenved kétséget, hogy pogány vallású székely őseink, kik a rómaiak pogány vallását már az ó-korból ismerték, Marsnak, (költőiesen Mavorsnak) Jupiter és Junó fiának, a nemzet hadurának, hadistenének a Maros folyó berkeiben, annak vadregényes partjain és mellékén áldoztak, s a Marsnak szentelt áldozati helyről e vizet méltán nevezhették el Marsnak, Mavorsnak, melyből később a Maros elnevezés maradt fenn ránk. Le lehetne azt vezetni a Maros-szóban megtalálható ma, ar és os tagokból. Az ar téres, termő talajt, földet jelentvén, őseink a Maros szóval jelezhették, hogy itt a folyó mentén Ma ar-os az az inár az ők idejében termő talajú fold terült el. Emlékeztethetne az ott található Márványos vidékre is.

A Maros, melyet honunk királyfolyamának neveznek, a Geréczes északi aljáról indulva ki, rohamosan izmosodó erővel siet fejedelmi világútjára. De mielőtt világútjára indulna, megalkotja a gyönyörű fekvésű Marosnyír nevű völgyet, melyen legalul a Vajdosok, közben a Boták s legfelül egy balra eső völgyben a Tinkák telepedtek le.

A Maros mellékvizei

A Maros mellékvizei közül nevezetesebbek jobb parti beömléssel:

  1. A Heveder, ered Gyergyó-Tekerőpatak község napkeleti határában a Hegyeskő aljából és Vasláb községen át haladva a Marosba folyik.

  2. A Visszafolyópatak Tekerőpatak község felé visszafolyva mellette halad el a Marosba siető útján. Valószínűleg Tekerőpatak község a Visszafolyópataknak Tekerőpatak felé való visszatekeredésétől vette elnevezését, megtartva azonban megkülönböztetés végett mindkettő saját elnevezését.

  3. A Békényvize vagy pataka Gyergyó-Szentmiklós határán a Kis- és Nagy-György patakok fejéből ered s előbb ezek neve alatt ismeretes, majd ugyanezen határ északi részéből az úgynevezett Ujúttól lesiető, majd a Csínod és Güdücz, Szárhegynél beömlő patakaival egyesülten e patakok kapják a Békény nevet. Ezt másképen Bölkénynek is hivják. E folyócska, mely már malmok hajtására is elég erős, Gyergyó-Szentmiklós községét hosszában végig szeli, innen határán keresztül délkeleti irányban Alfalut is hosszában végig futva, Alfalu határán a Marosba szakad. Békénypataka különben nevét a Békény nevű lok és helységtől vette. A Békénylokon hajdan egy remete-kolostor volt, melyet, úgy látszik, a Békénypatak áradatai nyomtalanul elsodortak.

  4. Ditrópatáka Gyergyó-Szentmiklós és Tekerőpatak községek Martonka nevű helyén ered s innen Mártonpatakának is nevezik. Ez a patak Ditró község határán át a Remete közelében a Maros vizébe folyik és ezzel Erdély-Magyarországba sietve ott tovább folytatja útját.

  5. Az Orotvapataka ered Szárhegy és Ditró községek határán a Köz-Rez nevű hegyből és délnyugati irányban Salamás
    és Várhegy között jobbpartilag a Maros folyóba sietve, ennek folyton növekvő vizével egyesülten folytatja útját tovább. Orotva-patak a Ditró és Borszék között a’ Tilalmason alul levő Orotva (talán az erdőségtől le orotva levő) helységtől vette nevét. Az Orotva völgyén vannak szétszórtan e völgy telep lakóinak szerény házikói. E telepesek igazán véres verejtékkel eszik kenyerüket, deszkavágás. és zabtermelésből tartják fenn magukat.

  6. Székpataka a hasonnevű hegységtől veszi nevét; Topliczától a Székpatak völgyén fel vezet az új út Kránya hegyen
    át Borszékbe 26 kmnyi uton 2 l/2 óra alatt. A Székpatak hídja a határpont Maros-Torda és Csikmegye között. Úgy látszik, hogy Székhavasról maga Toplicza is Székfalujának neveztetik s így Székfalu és Toplicza ugyanegy.

  7. Toplicza vize levezető csatornája a rengeteg kiterjedésű Kelemen-havas gazdag és különböző helyein felbuzogó viz-ereinek. A Toplicza vize már malmok, fűrészek hajtására és tőkék úsztatására is alkalmas. Tordamegye területén szakad a Marosba; de a Kelemen-havas teljesebb megismeréséhez, mely roppaut terjedelmében a Kis-Besztercze egyik ága, s ezen kívül számtalan patakoknak ad életet.

A Marosba ömlenek balparti beömléssel:

  1. Sólyompataka v. vize a Nagy- és Kis-Somlyó hegységek vizereinek levezető csatornája, s különösen az ezen hegységekből eredő Nagy- és Kis-Somlyó patakok összefolyásából tekintélyes folyóvá növi ki magát. Nevét különben a Somlyómezejétől veszi. E tekintélyes folyócska a Kőzugónál nevezetes zuhatagot alkot Útjában malmokat és fürészeket lát el gazdag tartalmú vizével.
    A Kőzugóról a természet ezen elragadó mestermüvéről, mint a vármegyénk területén lévő első rendű „ zuhatag”-vő\ Orbán B. idézett munkájában (145. 1.) ezeket jegyezte fel: „E zuhatag nem annyira nagy esése (alig 6 méter), mint környezete miatt nemcsak meglepően szép, hanem nagyszerűnek mondható.

Mindkét oldalán függélyesen felmeredő sziklák emelkednek, melyeknek fenyves árnyalta alján szirtfokról zubognak a pataknak habbá tört hullámai, ezredévek türelmével vájt, gyönyörű sziklamedenczébe veszve, mely fölé függő pallókat maga a patak elsodort fatörzsekből alkot, keresztül fekteté szirtöble felett azokat, hogy legyen erkély, a honnan elbámulja a néző vizének szeszélyes játékát, hogy legyen alap, a honnan gyönyörködjék az ezüst hullámoknak rajongó lerohanásán, de mintha a természet a nagyon ritkán idejövő utasnak minden kényelmet biztosítani akart volna a sziklaszorulatban, hol különben lentebb menni nem lehetne, kényelmes lépcsőzetet vésett a’ meredek sziklaoldalba, ekként alolról valódi festői nézpontjáról is bámultatni engedvén ezen sajátszerű zuhatagot melynek környezetét nagyszerűen ékité, a mennyiben a sziklák oldalait élénk színű mohókkal, lecsüngő zuzmókkal vonta be, a mederszéleket pedig a vízi flóra gazdag szinvegyületü virágágyaival ültette be, hogy a sziklák kietlenének ezen bűvös oázát nagyszerűsége mellett kiessé is tegye.

A havasvilág e rengetegének csodás szépsége által vonzódva a Somlyó hegyek közé mélyedő e völgyben a Kőzugon felül/— hol már csak gyalog — medvék és nyájak által taposott ösvényeken lehet közlekedni, fürészmalmok és kásatörök vannak, melyek az 5000 láb magasan fekvő várhegy alatt a szép fenyvesektől koszorúzott s égbe tornyosuló sziklák által összeszorított s haragosan tomboló patak sziklamedrében az ipart s emberi törekvést képviselik.

Ugyan ezen oldalról a Marosba sietnek le Fürészlokpataka, Városvizé, Koszapataka stb.

  1. A Putnavize ered a Délhegy nyugati hegylánczon a Nagysók üde forrásából a régi Sóutja alatt a gyergyói oldalon.

  • Barzonpatak ered a Kis-Küküllő feje felett lévő Borzonfő északi vagyis gyergyói oldalából és Alfalunál a Marosba ömlik. A Borzon névhez történelmi emlék fűződik, melyről a maga helyén lesz szavunk.

  • Baktapatak a Bakta nevü hegyből ered és Alfalu és Remete között a Marosba szakad.

  • Kőpatak, mely Remete közt foly le a Mezőhavas, Tatárkő, de főleg. Kecskekő nevű hegységek vizereit vezeti le.

  • Eszenyőpataka Kereszthegy és Kecskekő közötti területen felfakadó vizereket összegyűjtve levezeti a Marosba.

  • Zápogya, mely Topliczánál ömlik a Marosba. A Zápogya jó kis folyónak mondható, mely Topliczával átellenben a messze felnyúló völgyben a hegyek közt több fűrészt tart működésben.

  • A Magyaróspataka, mely a Batrina oldalából ered, határvonalat képez egy darab helyen Maros-Torda, vagyis a görgényi és gyergyóremetei hegyek között. Nevét á Magyaroshegytől vette.

    • Ezeken kivül két oldalról még több kisebb-nagyobb patak ömlik a Marosba növelve ennek fejedelmi méltóságát.