A Maros földrajzi forrása
Európában nem túl gyakori eset, hogy egy Maros méretű folyónak több ismert forrása is legyen. A földrajztudomány rendszerint egy folyó forrásaként a legnagyobb távolságot eredményező forrást jelölök meg egy folyó forrásaként. Ennek a Fekete Rez déli oldalában található forrás felel meg. Ez hivatalosan a Maros forrása.
A Maros turisztikai forrása
A falu közepében, a főúttól nem messze található forrás, ami a Geréces oldalából 886 m tengerszint feletti magasságban ered nem más, mint a huszadik század első éveiben a turisták “kényelmére” a falu lakói által többé-kevésbé önkényesen kijelölt, manapság a Maros turisztikai forrásaként kijelölt turisztikai célpont. A szakemberek azonban felhívják a figyelmet arra, hogy a tudományos kritériumoknak megfelelő, igazi forrás 1350 m tengerszint feletti magasságban, a Fekete Rez déli oldalában, Meszes-patak (vagy Tikmony-patak) forrásvidékén található. Ez a hely is el van látva turisztikai jelzésekkel, aki az igazi forrás vizéből szeretne inni, könnyen megtalálja. Az első kilométereken a folyót a helybeliek több különböző néven ismerik: Meszes patak, Tikmony-patak, Fórika patak, Bács pataka, és csak a vasútállomástól nem messze a Nagy patakkal való egyesülés után nevezik Marosnak. A kis Maros esése alig 5 m kilométerenként, majd a Tinkák (itt már felülcsapó malmot is hajt) után, a Feketerez-patak és a Csíkmagosa-patak felvétele után mocsaras, égerfás síksági szakasza következik a Gyergyói lokon, lapályon, egészen Gyergyóremetéig. Kisebb patakokat vesz fel, mint az Öles-patak – és itt a Marosdereka nevet viseli – Méh-patak. A Maros hivatalos hossza 803 km, ebből 80 km Hargita megyében, 768 km Romániában, a fennmaradó 35 km az államhatártól a Tiszába ömlésig Magyarország területén található.
A Maros név eredete
A Maros neve első ízben Hérodotosz művében tűnik fel. A történetírás atyja szerint a Marisz (Μάρις) az Erdélyi-medencében honos agathürszök földjéről folyik, és az Isztroszhoz (Al-Duna) csatlakozik. Sztrabón Mariszosznak (Μάρισος) nevezi a folyót. Iordanes és a Ravennai Névtelen Geográfus munkájában Marisia néven látjuk viszont. VII. Kónsztantinosz bizánci császár Morészész (Μορήσης) névvel illeti. Egyes nyelvșszek szerint a Maros a kelta muor = láp és acha = folyó összevonásával kialakul moraha (lápi folyó) szónak átalakítása. A szász Miersch, Muresc, közelebb áll a Marachához, mint a helén Marosios – vélekedik Czirbusz Géza (Erdély. 1908. 147)